A (többször módosított 1993. évi XCIII.) munkavédelmi törvény alapján a mun­kál­ta­tók, a tevékenységükhöz rendelt veszélyességi osz­tályon belül az álta­luk fog­lal­koz­tatottak száma alapján kerülnek besorolásra. Ezen csopor­tosítá­snak meg­fe­le­lően a munkáltatók kötelesek, adott idő- és lét­szám­keretben, szak­irányú tevé­keny­ségi körben, munka­védelmi szak­képe­sítésű sze­mélyt alkalmazni.

Szolgáltatásunk keretében biztosítjuk a törvény szerint az Ön vállalkozására háruló kötele­zett­ségek telje­sítését. Szerződésünk alapján Önnek nem kell munka­vállalóként munka­védelmi és egyéb szakvizsgákkal rendelkező személyt alkal­maznia. Le­veszünk az Ön és vállalkozása válláról minden munkavédelemmel kap­cso­latos ter­het. Felkészítjük cégét arra, hogy a munkavédelmi hatóság elle­nőr­zés­einek min­den tekintetben megfeleljen.

Rendszeres munkavédelmi szemlék keretében ellenő­rizzük a hatályos jog­sza­bá­lyok­ban fog­laltak végrehajtását. A hiányosságokról jegy­ző­köny­vet készí­tünk, ami­ben tételesen megnevezzük a feltárt hibákat és javaslatot teszünk azok le­he­tő leg­gyor­sabb és leginkább költséghatékony kijavítására.
A rendszeres ügyféllátogatás során:
- ellátjuk a munkavédelmi képesítéshez kötött, szaktevékenységnek minősített fela­da­to­kat;
- felülvizsgáljuk, szükség esetén a változásoknak megfelelően módosítjuk a mun­ka­vé­de­lem­mel kap­cso­latos dokumentációkat;
- ellenőrizzük a munkahelyeket és munkavállalókat munkavédelmi szem­pontból;
- intézzük munkavédelemmel kapcsolatos ügyeit az illetékes ható­ságoknál
(OMMF, ANTSZ, Műszaki Biztonsági felügyelet, Önkormányzat, Környezet­védelem).

A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény (54 § 2 bekezdés) előírja mun­ka­he­lyi koc­ká­zat­elemzés és értékelés elkészítését, valamint meg­ha­tá­rozza azo­kat a feladatokat, melyeket az egészséges és biztonságos munka­körül­mények biz­to­sí­tása érdekében a munkáltatónak kötelessége meg­való­sítani.

A kockázatértékelés az adott munkahelyen a dolgozók egészségét veszélyeztető té­nye­zők alapos számbavételét és az egészségkárosodás megelőzését szolgáló in­téz­ke­dések meghatározását jelenti.

Cégünk vállalja a hatályos jog­sza­bályi követelményeknek megfelelő koc­ká­zat­elem­zés elké­szíté­sét, a kockázatcsökkentő intéz­kedések, sza­bá­lyo­zá­so­k kidol­go­zá­sát és ezek dokumentálását, ami biz­tosítja a meg­fe­lelő koc­ká­zati beso­rolást.

A munkavédelmi oktatás nem munkavédelmi szaktevékenység, de az oktatás te­ma­ti­káját munka­védelmi szakembernek kell elkészítenie.

A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló:
1. munkába állás előtt, (előzetesen),
2. munkahely, vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem ve­szély­eztető és bizton­ságos munkavégzés követelményeinek megváltozásakor,
3. a munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
4. veszélyes helyen történő munkák megkezdése előtt,
5. új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt, rendelkezzen a munkavégzés el­mé­leti és gya­kor­lati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, uta­sítá­sokat, in­for­má­ciókat.

Az oktatást munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételtetni.

Veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál, a veszélyek megelőzése, a ká­ro­sí­tó ha­tásuk csökkentése érdekében, a veszélyforrásokat és az ellenük való vé­de­ke­zés mód­ját az érintett mun­ka­vállalókkal meg kell ismertetni, mind a mun­ka­hely egé­szére, mind az egyes mun­ka­fo­lyamatokra való tekintettel.

Cégünk vállalja az Ön vállalkozásának sajátosságait figyelembe vevő mun­ka­vé­del­mi ok­ta­tási tema­tika kidolgozását, ill. igény szerint az oktatás megtartását.

A munkavédelem rendszerében a gépek két csoportra oszlanak: veszélyes és nem ve­szé­lyes gépekre. A veszélyes gépek besorolása az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 1/a számú melléklete alapján történik.

A veszélyes géppel, technológiával munkáltatóként két teendőnk van, az egyik, hogy még az üzembe állítása előtt előzetes munkavédelmi vizsgálatnak vessük alá, a másik, hogy meghatározott időszakonként biztonsági felülvizsgálatot végez­zünk. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szak­te­vé­keny­ségnek minősül.

Az üzembe helyezés előtti előzetes munkavédelmi vizsgálat célja, annak meg­álla­pí­tása, hogy adott létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia meg­fe­lel az egészséget nem veszélyeztető, biz­ton­ságos munkavégzéshez szük­sé­ges tár­gyi, személyi, szervezési, munka­környe­zeti feltételeknek.
Az időszakos felülvizsgálat célja, hogy ellenőrizze a korábban üzembe helyezett lé­te­sít­mény, gép, munkaeszköz aktuális állapotát, munkavédelmi feltételeknek való meg­fe­lelését.

Cégünk vállalja a veszélyes gépek munkavédelmi üzembe helyezésének teljes körű lebo­nyo­lí­tását, azok időszakos felülvizsgálatát és mindezek dokumentálását.

Mvt. 56. § előírja, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a mun­kál­ta­tónak írásban kell meghatároznia. E feladat ellátása munkabiztonsági és mun­ka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkáltatónak a kockázatok ismeretében írásban kell meghatároznia, hogy a kol­lek­tív vé­delem mellett a munkavállalónak milyen egyéni védőeszközre van szük­sége. Az egyéni védő­esz­közök biztosítása minden esetben kötelező, ha a védendő testrész, szerv sérülésnek, ártalomnak van kitéve és a kollektív védelem nem ele­gendő.
Ezen védőeszközök juttatásáról szabályzatot kell készíttetnie, aminek tartalmaznia kell a védőeszközök munkakörönkénti felsorolását és használatuk szabályait (pl. a biz­tonsági adatlapok alapján, mint veszélyes anyag felhasználáshoz, egyéni védő­eszközt kell meghatározni a takarításhoz is!).

Cégünk vállalja a Ön vállalkozásának tevékenységi köréhez illeszkedő egyéni vé­dő­esz­kö­zök megha­tározását és szabályozásuk elkészítését.

A munkáltatónak minden bejelentett, ill. tudomására jutott balesetről meg kell álla­pí­ta­nia, hogy munkabalesetnek minősíti-e. Ha nem, akkor erről és a jog­or­vos­lat le­he­tő­ségéről a sérültet (halálos baleset esetén a hozzátartozót) ér­te­sít­enie kell.
A súlyos és halálos kimenetelű munkabalesetet a munkáltatónak azonnal be kell je­len­te­nie a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.
A munkáltatónak szintén be kell jelenteni, ki kell vizsgálnia, és nyilvántartásba kell ven­nie minden, három napnál hosszabb munkakieséssel járó munkabalesetet és fog­lal­kozási megbetegedést. A jelentési kötelezettség határideje az esetet kö­vető hónap 8. napja.
A munkáltató a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, a bekövetkezését kö­ve­tő­en köteles haladéktalanul kivizsgálni és a vizsgálat eredményét munka­baleseti jegy­ző­könyv­ben rögzíteni. A munkaképtelenséget nem ered­mé­nyező mun­ka­bal­eset körülményeit is célszerű tisztázni, és annak ered­ményét do­ku­men­tálni.
A munkáltató köteles felhívni a munkabalesetet szenvedett dolgozó figyelmét, hogy kár­igénnyel élhet és erről 15 napon belül írásban is tájékoztatnia kell.

A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A mun­ka­ba­leset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a ki­vá­ltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat. Ennek alapján in­téz­ke­dé­seket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések meg­elő­zé­sére. A vizsgálat eredményéről a dolgozókat tájékoztatni kell.

A munkáltató köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megküldeni:
- a sérültnek (halála esetén közvetlen hozzátartozójának);
- a halált, ill. három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munka­ba­le­set­ről az OMMF ille­tékes területi szervének;
- külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén, magyarországi székhelyű munkáltató ma­gyar munka­vállalójának munkabalesetéről az OMMF, székhelye szerint illetékes te­rü­leti szervének;
- a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egész­ség­bizto­sítási pénz­tárnak (kirendeltségnek).

Cégünk vállalja az Ön vállalkozásánál történt munkabalesetek gyors és szakszerű kivizs­gálását és a baleseti jegyzőkönyv elkészítését. Megállapítjuk, ill. doku­men­tál­juk a ba­le­set okait és javaslatot készítünk azokról a munka­biztonsági feladatokról, melyekkel a hasonló balesetek elkerülhetők.

Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés érdekében minden mun­kál­tatónak szerződést kell kötnie egy foglalkozás-egészségügyi szol­gál­tatóval. A munkavállaló egészségügyi (munkaköri) alkalmasságát a foglalkozás-egészség­ügyi orvos előzetes, ill. időszakos vizsgálatok alapján álla­pítja meg, a munkavállaló ugyanis csak olyan munkára és csak akkor alkal­mazható, ha
- a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét (fiatalkorú esetén egészséges fej­lő­dé­sét) károsan nem befolyásolja,
- a munkára (külön jogszabályokban meghatározott alkalmassági feltételek sze­rint) al­kalmasnak bizonyult.

Munkaköri alkalmassági vizsgálatnak kell megállapítania, hogy az adott mun­ka­kör­ben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizs­gált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Szakmai alkalmassági vizsgálatnak kell megállapítania, a szakma elsajátításának meg­kez­dése előtt, ill. a képzés és átképzés időszakában, hogy az adott személy alkal­mas-e az adott szakterületen való munkavégzésre.
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálattal kell megállapítani, hogy a járványügyi szem­pont­ból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző meg­betege­dése mások egészségét nem veszélyezteti-e.
Soron kívüli alkalmassági vizsgálat akkor szükséges, ha a munkavállaló egészségi álla­potá­ban olyan változás következett be, amely feltételezhetően alkalmatlanná teszi a munka­kör biztonságos ellátására. A vizsgálatok meghatározott esetben pálya­alkalmas­sági vizsgálattal is kiegészülnek.

Cégünk vállalja, hogy vállalkozásánál az alkalmassági vizsgálatokról napra kész do­ku­men­tációt vezet, ennek alapján időben értesülhet a soron következő orvosi vizs­gá­lat­okról.

A munkavédelmi törvény kimondja, hogy minden vállalkozásnál, a vállalkozás vezető­jének, évente legalább egyszer munkavédelmi szemlét kell tartania. A munka­védelmi szemlék keretében ellenőrizni kell a hatályos jogsza­bályokban fog­laltak betartását, a munkavállalók munkabiztonsági fegyelmét, az alkalmazott gépek beren­dezések állapotát.

Cégünk vállalja az éves munkavédelmi szemlék megtartását, a hiányosságokról jegyző­könyvet készítünk, amiben tételesen megnevezzük a feltárt hibákat és javas­latot teszünk azok gyors és költséghatékony kijavítására. Az éves határidő lej­árta előtt értesítjük partnereinket a soron következő munkavédelmi szemle idő­pont­járól . A munkavédelmi szemle során:
- felülvizsgáljuk, szükség esetén, a változásoknak megfelelően módosítjuk a mun­ka­vé­de­lem­mel kap­csolatos dokumentációkat,
- munkavédelmi szempontból ellenőrizzük a munkahelyeket és munkavállalókat,
- partnereinknél soron kívül ellátjuk a munkavédelmi képesítéshez kötött, szak­te­vé­keny­ségnek minő­sített feladatokat.

A cégek életében előbb utóbb sor kerül hatósági ellenőrzésre.

Amennyiben lehetőség van rá, cégünk szerződéses part­ne­re­inél részt vesz az el­len­őr­zé­sen, szak­ér­tel­münkkel, tanácsainkkal segítjük a zökkenőmentes vizs­gá­latot.
A hatóságokkal fenntartott hagyományosan jó kapcsolatainknak köszönhetően, min­den munkavédelmet érintő ügyben hatékonyan tudjuk kép­vi­selni part­ne­re­ink érdekeit, levéve vállukról az ügy­in­tézés idő és munkaigényes terheit.

Az építési munkaterületeken (ahol általában több munkáltató munkavállalói, egy idő­ben, különböző, egymást követő munkákat végeznek) a megfelelő együtt­mű­ködés érdekében különösen fontos a koordináció. Törvény is kötelezi a mun­kál­ta­tó­kat munkavégzésük összehangolására.

Az építőipari biztonsági és egészségvédelmi koordinátor legfontosabb feladata, hogy az építési-kivitelezési munkán, térben és időben együtt dolgozók (al­vállal­kozók) tevékenységét a biztonság szempontjából összehangolja.

Cégünk vállalja, hogy a tervezővel együttműködve elkészíti az adott project biz­ton­sági és egészségvédelmi tervét és a helyszínen ellátja a munkavédelmi koordi­nátori feladatokat.

A világ gyorsuló változásait követve a jogszabályok is folyamatos átalakulásban vannak. A tegnap még jól működő szabályozás a technika, a munkaeszközök fej­lő­dése következtében mára elavulttá válhat. A bevált munka­biztonsági gya­kor­la­tok is veszítenek megbízhatóságukból, ha változnak a mun­ka­módszerek.

Cégünk hatékonyságának egyik kulcsa a naprakész jogszabályfigyelés. Kap­cso­lataink révén hamar jutunk azokhoz a jogszabályváltozásokat érintő infor­mációkhoz, amelyek a tágabb szakmai közvélemény számára is csak a vál­to­zások kihirdetése után válnak ismerté. Partnereinket időben értesítjük a vár­ható válto­zásokról és tevé­kenyen közreműködünk az őket érintő változ­tatá­sokhoz való alkalmazkodásban.

A munkabiztonság szempontjából időről időre adódnak olyan feladatok, amelyeket csak műszeres vizsgálattokkal lehet elvégezni. Ilyen a technológiából adódó expo­zíci­ós ártalmak vizsgálata. Ezek észrevétlenül károsítják az emberi szer­ve­ze­tet (ilyenek lehet pl. a gépek okozta zajártalomból adódó hallás­ká­ro­sodás, a rossz meg­vilá­gításból adódó látásromlás stb.).
A munkabiztonság­gal összefüggő mérések nemcsak Ön és munkavállalóinak védel­me szempontjából fontosak, egyes tevékenységek telepengedély kötelesek, mely­hez pl. külső környezeti zaj mérés lehet szükséges.

Cégünk vállalja a mérések megszervezését, ügyintézését, így munkavállalóinak egész­ségrom­lást megelőző, hatékony védelmet tud nyújtani.